A hagyományos olaj- és vegyipari géptelepítésre jellemző a fém keretre történő szerelés, a közvetlen, merev beton alapra történő rögzítés helyett. Helytelen kivitelezéssel azonban még egy körültekintően megtervezett gépalap is elvesztheti rögzítési, lehorgonyzási funkcióját. Egy merev rögzítéssel tervezett gép ez esetben nagyságrendekkel nagyobb rezgést gerjeszthet kapcsolódó elemeiben, ezzel gyorsan károsítja saját és csatolt alkatrészeit, üzeme kockázatos és költséges lesz.

 

Egy gázfeldolgozó üzemben a hűtővíz szállítását három főszivattyú végzi. A szivattyúk üzeme kiemelt fontosságú, meghibásodásuk, leállásuk az első fokozatú kompresszorok kimaradásával, szélsőséges esetben a teljes nyomásfokozó gázüzem leállításával járhat. Ilyen feltételek mellett különösen kényes helyzetet jelentett, hogy a szivattyúk állapota pár év alatt rohamosan romlott, majd kiszámíthatatlanná vált, meghibásodások egyre gyakoribbak lettek, előfordult, hogy fő termelési időszakban hetente kellett csapágyakat cserélni, olykor több százezer forintos költséggel. A költséges probléma megoldása, a potenciális veszélyforrás elhárítása tehát egyre égetőbbé vált. 

A rendszeres, valamint a kitrjedt hibafeltáró diagnosztikai vizsgálatok és a szemrevételezések alapján szükségesnek tűnt az alapozás és a géprögzítő keret javítása. A gépalap évek alatt jelentősen sérült, a gép fellazulása miatt fokozatosan rongálta a beton szerkezetet, végül a rögzítőcsavarokat is egyre gyakrabban törte el. A rezgések mértéke egyre nőtt, olykor 20 mm/s (vRMS) érték fölé emelkedett, a csővezetékeken is jelentős lengések, rezgések keletkeztek. Az üzemeltetés részére problémát jelentő nagymértékű csőlengéseket - az alapjavítás jelentős költségét mérlegelve - kompenzátorok beépítésével igyekeztek elhárítani, azonban ez lényeges és egyértelmű sikert nem hozott. A gépek rezgésszintje még mindig magas maradt, a meghibásodások gyakorisága érzékelhetően nem csökkent. A költségesnek látszó alapjavítás és a teljes gépfelújítás maradt az utolsó lehetőség.

A következő karbantartási időszakban elvégezték az egyik egységen az ajánlott javításokat, a II-es szivattyú alapját műgyantás ragasztással megerősítették, a fellazult rögzítőcsavarokat kicserélték, lehorgonyzási funkciójukat helyreállították. Emellett a motor és szivattyú forgórészeit kiegyensúlyoztatták, visszatelepítés után tengelykapcsolatot pontosan beállították. A berendezés rezgése az eredeti 12-24 mm/s-ról a beavatkozásokat követően 3 mm/s (vRMS) szint alá csökkent. A javítás utáni első három év után mindössze egyetlen csapágycserére volt szükség. Az első gép állapotjavulásának tapasztalatai után a többi egység hasonló javítását is elvégezték, a szivattyúk azóta stabilan üzemelnek.

 

1. ábra: A szivattyú rezgéstrendje - a gép rezgésszintje jelentősen csökkent és stabilizálódott a javítások következtében.

A vízszivattyú a javítások előtt kiszámíthatatlanul viselkedett, rezgésszintje magas volt és erősen ingadozott. A felújítások után alacsony, alig változó rezgésszinttel és megbízhatóan üzemelt éveken át, nem tervezett leállások nélkül. 

 

A forgógépek stabil üzeméhez hozzátartozik a teljes szerkezet megbízható kialakítása, az igényes javítás, karbantartás és természetesen a megfelelő ápolási tevékenység. E szempontok figyelembe vételével bebizonyosodhat, hogy a durva kivitelű, keleti gyártmányú gépek is működhetnek megbízhatóan, alacsony rezgésekkel és karbantartási költségekkel.